Rab-sziget 90,8 km2 nagyságú területével a Kvarner szigetek közül nagyságrendben a negyedik, a az adriai szigetek közül pedig a tízedik helyen áll. Észak-nyugat és dél-keleti irányban helyezkedik el. A sziget szélessége 3 és 11 km között ingadozik. A legnagyobb szélessége a Szent Kristóf és a lopari Silo szirtje között van. A szárazföldtől a Velebit csatorna választja el, ami egyben védi a bora fagyos szelétől is.

Együtt a kis szigetekkel, amelyek körülveszik, alkotják a rabi szigetcsoportot: ide tartoznak észak – nyugaton Szent Grgur és Goli, Barbat, Banjol települések mentén a hosszú, keskeny Dolin-sziget, még délebbre Laganj Veli, Dolfin és Trstenik szigetecskék. A rabi szigetcsoport összterülete 115,62 km2.

Rab városán kivül még a szigeten hét település található : Lopar, Supertarska Draga, Mundanije, Palit, Kampor, Banjol és Barbat.

A sziget kellemes mediterrán klímájú, amelyre jellegzetes a meleg nyár és az enyhe tél. Az évi csapadék mennyisége 1042 mm. Évente átlagosan 2497 napos órát lehet számolni, a tengervíz nyári közép hőmérséklete kb. 20°C, télen pedig 16°C, így Rab tulajdonképp tökéletes üdülőhely.

A valamivel több, mint 9000 fős rabi lakosság főként turizmussal, halászattal és földműveléssel foglalkozik.

A sziget felületének több mint 30 %-át sűrű tölgy és fenyőerdő, illatos bokor növényzet és tarka gyógynövény borítja, ezért nem csoda, hogy szigetünk messze arról híres, hogy az Adria egyik legzöldebb szigete, egyben a szerelem és boldogság szigete.

A biciklizők paradicsoma, mert több mint 100 km-es séta és bicikli útja van. ahol egybeolvadva a természettel élvezhetik a táj szépségeit, felfedezhetik a legrejtettebb csücskeit ennek az adriai szépségnek.

Két fajta szél uralkodik itt, a bora és a jugó, nyáron többnyire a kellemes maesrtal. A bora, hűvös, észak-keleti szél, a szárazföldről a tenger irányában fúj, s általában jó időjárást hoz. A jugó nedves szél dél- keletről, eső és sötét felhők kísérik, nem hirtelen kerekedik fel, mint a bora, 35 óránál hosszabb időbe telik, míg felkerekedik. A maestral kellemes szél, főleg a nyári hónapokban fúj.

Rab-sziget felszíne különleges és szép azokon a helyeken, ahol összefonódnak és tökéletesen kiegészítik egymást a kiemelkedések, mezők és földszorosok váltakozása, egy tökéletes egységet alkotva. Különösen mesés és csodálatos a csipkézett partszakasz, amelynek következtében számtalan gyönyörű öblök keletkeztek, ékesítik a különféle fajtájú strandokat, amelyek kétségtelenül eleget tesznek mindenki kívánságának és ízlésének.

Rab óvárosa történelmileg viharos és eseményekben gazdag múltra tekint vissza. Rab már 2000 éves városi rangot élvez. Óvárosi sétánkon kikövezett sikátorok, templomok, régi kőfalak, terek, ősi nemesi címerek varázslatos szépségeit tekintjük meg, többek között a fejedelmi palotát, úri kúriákat és emlékműveket is.

Négy templomtorony díszíti az óvárosi látképet: az első és legnagyobb az ex- székesegyház, a Nagy Boldog Asszony templomának tornya, a második Szent András apostol nevét viselő templom tornya, a harmadik Szent Justina templom tornya és a negyedik Keresztelő Szent János tornya. Ezek a tornyok az óvárosi kikötő felett, mint négy vitorlás árboc emelkedik ki, és így mint egy nagy vitorlás hajó illeszkednek be a látképbe.

Visszatekintve a rég múlt időkbe, megtudjuk, hogy 350 évvel Krisztus előtt illír törzsek telepedtek le Rabon. Krisztus után az első században az Adria keleti partján Rab fontos központtá nőtt ki, és római városi jogot kapott.(municipium). Ekkor kapta a „Felix Arba” elnevezést. (illír Arb jelentése erdős, sötét). A 11. század második felétől a 13. századig Rab horvát uralkodók és a Velencei Köztársaság fennhatósága alatt állt. A 15. században eladták a Velencei Köztársaságnak, az ő fennhatóságuk alá került egészen 1798-ig, Napóleon uralomra jutásáig. Az uralkodók függvényében változott a város építészete és a többi kulturális vetülete is.

lopar-rab-28